Nyuszi nélkül lehet élni, csak nem érdemes!
Saját nyuszikáim vásárlása előtt rengeteg honlapot végigolvastam, mire úgy gondoltam, összeállt a kép bennem a nyuszitartásról.
Azután meglett az első két nyuszim, és rájöttem, hogy ez csak a „jéghegy csúcsa”. Azóta rengeteg dolgot tapasztaltam, és rengeteg mindent „tanítottak” a nyuszijaim!!!
Az első 2 nyuszim 2012. január 14-én került a családba, és én ott álltam néhány mondatnyi „okossággal” a tarsolyomban, semmi gyakorlattal a hátam mögött. Minden egyes mozdulatuknál szívdobogást kaptam, hogy most mit tegyek, mi történt, semmit nem mertem velük etetni, és megfogni is féltem őket, nehogy összetörjenek. (5 hetesek voltak, és nagyon aprók.)
Nem mondom, hogy sok idő telt el az óta, de mindig olvasok róluk valamit, illetve mivel sok-sok időt töltök velük (szinte minden percet), inkább tapasztalatból írok sok mindent.
Először is szeretném leszögezni, hogy a nyuszik okos állatok! Leginkább a hangsúlyunkból értenek, de néhány szót képesek megtanulni (természetesen ehhez mindig ugyanazt az egy-két szót kell ismételgetni egy adott szituációban, és nem mondatokat mondani!!) Pl. az én nyuszijaim értik a „nem szabad”, vagy rövidítve „nem”, a „semmi baj” szavakat, valamint a nevüket. Ezekre a kifejezésekre érezhetően reagálnak. Állítólag meg lehet még tanítani nekik a „gyere ide” kifejezést is, de nekem ez eddig sajnos nem sikerült. :( Sok mindenre azonban maguktól is rájönnek!!!
Köszönöm, hogy meghallgatsz, és talán kicsit elgondolkodsz azon, hogy ők is érző élőlények, sok-sok érzelemmel, érzéssel, szeretettel, és saját akarattal. Nekik is csak ez az egy életük van, próbáljuk meg felelős gazdiként szebbé, jobbá tenni, hogy sokáig élvezhessük társaságukat, és ők is jól érezzék magukat velünk!!!
Igyekszem tőmondatokban, csak a lényeget leírni, hisz annyi mindent szeretnék elmondani, és úgy érzem mind fontos a nyuszik szempontjából.