Mielőtt nyuszit veszünk

MIELŐTT NYUSZIT VESZÜNK

(érdemes a következőket végiggondolni, illetve beszerezni a szükséges dolgokat)

Mindenek előtt tudomásul kell vennünk, hogy a nyuszink kielégíthetetlenül kíváncsi, és csintalan lesz!!!!! (nem fogja kinőni, és kifogyhatatlan csínytevési ötlettára van!!! :-) )

Amennyiben velünk egy szobában óhajtjuk tartani, el kell fogadnunk, a nyuszi „éjszakai” állat. Tulajdonképpen egész nap szundít, vagy heverészik, éjjel viszont lelkesen rohangál, kapar, kergetőzik, ezzel zavarva álmunkat!!! (személyes tapasztalat)

MIELŐTT BESZERZÜNK egy nyuszit, gondoskodjunk arról, hogy legyen megfelelő ketrece (és egy kis odú benne, amiben elbújhat, ha megijed, vagy fél), amibe megérkezés után rögtön el tudjuk helyezni, etető-, és itató táljai, megfelelő minőségű széna, alom (lehetőleg természetes anyagból, mert erőszeretettel megkóstol mindent jövevényünk!) és természetesen egy kis szállító kosár, amiben hazáig tudjuk kényelmesen és biztonságosan szállítani.

FONTOS!

Amennyiben a kisnyuszi még csak tálból ivott, a görgős itatóhoz szoktatnunk kell!!!!!

Egy ideig legyen bent tálban is víz, egészen addig, amíg nem látjuk konkrétan, hogy biztonsággal használja a görgős itatót!!! (Mivel nagyon kiváncsi és talpraesett állat a nyuszi, hamar rá fog jönni, miért is raktuk be neki az új itatót.)

Ahogy megérkeztünk, helyezzük a helyére, és hagyjuk, hadd barátkozzon meg új környezetével. A nyuszi alapvetően kíváncsi, ezért tüzetesen minden kis részletet végig fog szaglászni új helyén. (Ilyenkor bármilyen aranyosak is, ne simogassuk, hagyjuk kicsit megnyugodni, később rá érünk a kezünkhöz szoktatni a kis lurkókat!)

Amennyiben undorodunk a végtermékektől, semmi szín alatt ne vegyünk nyuszit. A szobatisztaságra szoktatás tulajdonképpen csak a vizeletre korlátozódik, a bogyókat el fogja itt-ott hagyni. Viszont ezeket kézzel nyugodtan és gyorsan össze tudjuk szedni.

A szobatisztaságra türelmesen szoktassuk.

Első alkalommal választani fog egy sarkot, és nagy „örömünkre” odapisil. Ez normális. Amennyiben észrevesszük, töröljük fel egy papírzsepivel, vagy kis ronggyal, és rakjuk arra a helyre, ahová szoktatni akarjuk, és az állandó WC-je lesz. Türelmünk meghozza gyümölcsét, egy-két hét alatt át fog szokni oda, ahová mi szeretnénk.

Ha már a ketreccel megbarátkozott, hamar igénye lesz arra, hogy felfedezzen további helyeket, illetve minket. Ezért kinyithatjuk a ketrec ajtaját (természetesen, ha a földön, és nem valami magaslaton helyezkedik el), és hagyjuk, hogy a saját ritmusába felfedezze a szobánkat, és minket. Természetesen előtte óvintézkedésekre van szükség, hogy a szobát úgymond „nyuszibiztossá” varázsoljuk. Ez annyit tesz, hogy az összes elektromos vezetéket letakarjuk, vagy eltorlaszoljuk valamivel, (saját fényforrásunk és nyuszink élete érdekében is), a cserepes virágainkat biztonságos helyre menekítjük (a virágunk és a nyuszink egészségére is tekintettel), a szekrények melletti, mögötti kis réseket, ahová ő beférhet, de mi nem, torlaszoljunk el, valamint mindent stabilizáljunk, vagy tüntessünk el, ami felborulhat.

Ez után jöhet az ismerkedés, utána az önfeledt rohangálás (a nyuszink előttünk, mi pedig utána :-) ) Neki játék, nekünk néha idegeskedés, de jobb felfogni úgy, hogy jó buli, és nevetni aranyos dolgaikon. (Egyébként, ha a ketrece ajtaját nyitva hagyjuk, egy idő után magától is vissza fog menni, ha elunta a nézelődést, így tengernyi rohangálástól megkímélhetjük magunkat. Természetesen nem az első alkalomra gondolok!! )

Azonban van előnye is annak, ha egy szobában lakunk nyuszinkkal. Rengeteg örömben lehet részünk, hisz láthatjuk minden mozdulatukat (melyek nagyon aranyosak), megismerhetjük szokásaikat (minden nyuszi különböző egyéniség, akár mi, emberek), és az semmihez sem fogható érzés, amikor reggel az ember kinyitja a szemét, és kis muszogó orrocskák néznek vele farkasszemet. Engem rögtön mosolyra sarkallnak, és jól indul a napom. Arról nem is beszélve, hogy akár fajtatársnak is elfogadnak, ha eleget törődünk velük, és sokat látnak minket. (Nem utolsó sorban rengeteg szeretetet kaphatunk tőlük!!!)

Tehát jól gondoljuk végig, hogy képesek vagyunk-e mind ezt a megpróbáltatást hosszú távon elviselni rengeteg örömért cserébe, valamint anyagi helyzetünk megengedi-e, hogy felelősen, jó létben tarthassuk őket!!!